A napokban – állítólag – a Holokauszt áldozatainak emléknapját tartottuk. A hírek nem szóltak erről. Mégis azt hallottam, nem való gyásznapot tartanunk, hisz azok se gyászolják a mieinket. Erre a helyzetre reagálnék most.

Dunamenti mondóka

ősöm ősödnél
ősebb
hősöm hősödnél
hősebb
törzsem törzsednél
törzsebb
földem földednél
földebb
csontom csontodnál
csontabb
sorsom sorsodnál
sorsabb
vérem vérednél
vérebb
népem népednél
népebb

vétked vétkemnél
vétkebb 

Kányádi Sándor, 1987.

 

Gordon W. Allport 1961-ben kiadott, A személyiség alakulása című munkájában nagyrészt Maslowra támaszkodva pontokba gyűjti az egészséges személyiség jellemzőit. Ezen pontok egyike így hangzik: “Meghitt viszony másokkal”:

A közös emberi sors türelmet és “demokratikus jellemszerkezetet” kíván – ezek szintén az érettség ismertetőjegyei. Az éretlen személy úgy érzi, hogy kizárólag ő rendelkezik a szenvedély, a félelem, a szeretet megkülönböztetően emberi élményével. Ő és saját teste – ezen kívül semmi sem létezik. Családján, nemzetén, egyházán és lakóhelyén kívül minden idegen, veszélyes s kiszorul saját fennmaradásának kicsinyes elképzeléséből.

Kedvenc és sokat idézett szerzőm, a végtelenül sokat moralizáló Bibó István is foglalkozik a problémával, méghozzá a Zsidókérdés Magyarországon 1944 után című tanulmányában. (Érvek a felelősségvállalás ellen című fejezet.) Így ír:

…le kell szögeznünk, hogy ha pontosan ugyanazt és ugyanannyit szenvedtünk volna vagy szenvednénk is visszatorlásként, az legfeljebb arra volna ok, hogy ne kérjünk bocsánatot, de nem arra, hogy magunkat az önvizsgálat és felelősségvállalás alól felmentsük.

Bibó válaszol is az állandóan felmerülő implicit kérdésre, azaz hogy mit tegyünk mi most:

A burkokat, amelyeket szenvedésből, sérelmekből, rossz lelkiismeretből maguk köré vonnak az emberek, csak a teljes igazság erejével lehet valamennyire is áttörni.

Erről most elég ennyi.

Hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások.

Új hozzászólás





elakadtam!